2019. január 21., hétfő

Enciklopédia 2.


Boszorkány (választott szó)

Magyar nyelv értelmező szótára

-Megtaláljuk benne adott szó könnyen érthető jelentését.

boszorkány főnév -t, -ok, -a

1. <Babonás felfogás szerint> az ördög szövetségeséül szegődött s ennek révén természetfölötti képességeket (pl. alakváltoztatás, repülés stb.), főleg rontó, pusztító hatalmat szerzett nő (ritk. férfi). ® Bőjti boszorkány; gonosz boszorkány; égetni való boszorkány; a boszorkányok gyűlése. A boszorkány seprőnyélen, vasvillán lovagol. Tejet fejt a boszorkány az ágasból. A boszorkányok az ördöggel paráználkodnak. Megnyomta a boszorkány: (átvitt értelemben is) nehéz, lidércnyomásos álma volt. Nem boszorkány az ember: nem lehet vmit emberfölötti gyorsasággal v. képességekkel megtenni, elkészíteni. Szóláshasonlat(ok): jár-kel, futkos, mint a bőjti (v. bűdi) boszorkány: rohan v. összevissza jár-kel; olyan, mint a bőjti (v. bűdi) boszorkány: a) kócos, boglyas; b) szeleburdi.  A régi boszorkányok elmúltak s ma már nincs ember, aki a madarak és denevérek nyelvét értené. (Tömörkény István) A temető sarkán … keresztút volt és éjjel boszorkányok ültek. (Krúdy Gyula) A boszorkány besurrant, ellopta az ép gyermeket és a torzat csempészte helyébe. (Kosztolányi Dezső) || a. Mesebeli s rendsz. vénasszony alakjában testet öltött gonosz, ártó szellem; vasorrú bába. Ment, mendegélt, egyszer találkozott egy boszorkánnyal.  Előtte meggörbedt alakban, Kacagva állt a vén boszorkány. (Tompa Mihály) || b. (népies) <Babonás hit szerint> tudományát rendsz. őseitől öröklő s ősi szerekkel kuruzsló v. varázsló eljárásokkal (pl. ráolvasással, igézéssel, bájolással stb.) jót, de legtöbbször rosszat előidézni képes személy. Sokat ad a tehenük, mert az asszony boszorkány. A boszorkány itala a lány felé fordította a legény szívét.  Messze földön híres javasasszony, akinek már az öreganyja is boszorkány volt. (Móra Ferenc)

2. (átvitt értelemben, rosszalló) Csúnya, kellemetlen, rosszindulatú, gonosz nyelvű nőszemély, legtöbbször öregasszony, akit megvetünk v. akire haragszunk, de akitől esetleg kissé tartunk is. Vén boszorkány. Mit akar itt megint ez a boszorkány?  Kinek volna kedve ilyen vén boszorkánnyal kikezdeni? (Krúdy Gyula) Orvost kellene hívni, de … kicsúfolnák érte ezek a boszorkányok. (Nagy Lajos)

3. (kedveskedő) Testi v. szellemi ügyességével az embert jólesően meghökkentő, pajkos, csintalan lányka v. fiatal nő. Csinos kis boszorkány!

Szóösszetétel(ek): boszorkánybarlang; boszorkánybúcsú; boszorkánydomb; boszorkányéj; boszorkányfajzat; boszorkányfű; boszorkánygyűlés; boszorkányhistória; boszorkányír; boszorkánykenőcs; boszorkányképesség; boszorkánykő; boszorkánykör; boszorkánymese; boszorkánymódra; boszorkányöltés; boszorkánypor; boszorkánypróba; boszorkánysíp; boszorkányszál; boszorkányszemű; boszorkányszirt; boszorkánytánc; boszorkánytanya; boszorkánytej; boszorkányüldözés; boszorkányünnep; boszorkányvarázs; boszorkányvásár.


Magyar etimológiai szótár

-Segít megérteni idegen eredetű szavaink jelentését. Megtudhatjuk belőle szavaink, amiket a köznyelvben is gyakran használunk honnan származnak.  

boszorkány – ‘varázshatalmú gonosz aszszony a mesékben’; ‘‹régebbi keresztény hit szerint› az ördög szolgálatába állt s annak segítségével varázslatokat művelő nő, esetleg férfi’.

Ótörök eredetű szó: üzbég baszargan (‘boszorkánynő’), csagatáj baszirgan (‘lidércnyomása van’). Ez és sok hasonló szó a török nyelvekben a basz- (‘nyom’) igető származéka (lásd baszik), tehát olyan lidércre vonatkoznak, amely a babonás hit szerint rátelepszik az alvó ember mellére, megnyomja, és ezzel kínzó álmokat idéz elő. A ‘lidérc’ ‘ártó szellem’ ‘ártó varázst űző nő’ jelentésfejlődés részben az átadó török nyelvekben is kifejlődhetett. Az első jelentés eleven lehetett a pogány hitvilágban, s a keresztény tiltás folytán a népmesék világába költözött át; a második viszont a kereszténység felvétele után keletkezett. A boszorka népnyelvi, talán játékos-becéző elvonás lehet.


Szinonimaszótár

-A keresett szó rokon értelmű alakját, rokon értelmű kifejezéseit tartalmazó szótár

Boszorkány:

  • boszorka,
  • nyanya,
  • hárpia,
  • szipirtyó,
  • csoroszlya,
  • vén szatyor,
  • vén csont,
  • boszi,
  • vasorrú bába,
  • banya.

2019. január 20., vasárnap

Enciklopédia

(Kacsa szó)

 

Etimológiai szótár

Magyar szavak és toldalékok eredete

Zaicz Gábor (főszerkesztő)
Tinta Könyvkiadó

-Azokat a szavakat ismerteti, amiket a mindennapi életünkben használunk, de eredetét és jelentését sokszor nem ismerjük. Megtudhatjuk egyes szavaink hány változáson, nyelven mentek át, míg az általunk használt alakjukat felvették.

kacsa: [1333 tn. (?), 1548] Szlovák jövevényszó, vö. szlobák kača ’kiskacsa’. A szlovák szó hangutánzó eredetű, a szlovák kač, káč állathívogató szóból ered. A kacsa főnév ’valótlan hír’ jelentése [1855] nemzetközi mintára alakult ki, vö. francia canard ’kacsa; valótlan hír’. Igei származéka a kacsázik [1842].

A MAGYAR NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA

-Ez a szótár pontosan és könnyenérthetően magyarázza el szavainkat.

kacsa főnév kacsát, kacsája, (tájszó) kácsa

1. Házi szárnyasként tartott, rendsz. fehér tollú, lapos, sárga csőrű, esetlen járású, jól úszó, sohasem repülő, gyorsan hízó, ízes húsú állat; réce, ruca (Anas domestica). Hízott, kövér, sovány kacsa; a kacsa hápog; kacsát ® töm; kacsát úsztat, vág. Szóláshasonlat(ok): (bizalmas, tréfás) nyeli, mint a kacsa a nokedlit: gyorsan, mohón bekapja, nyeli.  A pocsétában egy vén kácsa gázol. (Juhász Gyula) Egy kácsa … felriad, | totyog, farát mozgatja, meg-megáll, | majd hármat hápog. (Radnóti Miklós)

2. Ennek húsa mint emberi táplálék, ill. mint kész étel. Sült kacsa; kacsát süt; szereti a kacsát. Ebédre kacsa volt.  A fánk puffadoz a zsírban, | kácsa, csirke, pulyka fő. (Kosztolányi Dezső)

3. Vadkacsa. Kacsára vadászik. Három kacsát lőtt.

4. <Kórházakban> olyan üvegedény, amelybe fekvő beteg férfiak vizelnek.

5. (sajtónyelvi) Valótlan hír. Hírlapi kacsa. Kacsa volt az egész!  Megüthette füledet a hír, mi kacsa gyanánt az egész hírlapvilágot berepdeste. (Arany János) Nyilatkoztak a doktorok azon hírlapi kacsa ellenében, hogy az Altorjay sebe életveszélyes volna. (Mikszáth Kálmán)

Szóösszetétel(ek): 1. kacsahang; kacsahápogás; kacsajárás; kacsales; kacsamáj; kacsamell; kacsaól; kacsapecsenye; kacsasült; kacsatojás; kacsatömés; kacsavadászat; kacsazsír; 2. kiskacsa; vadkacsa.

 


Rímszótár

-Segít megtalálni egy adott szóra rímelő szavakat.

Kacsára rímelő szavak:

-          kiskacsa,

-          vadkacsa,

-          cserépkulacsa,

-          kulacsa,

-          csacsacsa,

-          tollpamacsa.

Érvelés

  Úgy gondolom a fiatalok keresési szokásaira sokkal inkább a felületes keresés a jellemző. Nem mindig néznek utána jobban mennyire is igény...