Hamlet és a tettetés

Tettetés

Ebben a történetben nagyon nagy szerepe van a tettetésnek/színészkedésnek. A darabban szerintem nincs is a főbb szereplők között teljesen őszinte személy.

Claudius már az elején megjátssza testvére halála miatt érzet gyászát, hiszen mint kiderül ő volt gyilkosa.

Gertrúdnak nem lehet tiszta lelkiismerete, hiszen megcsalta az idősebb Hamletet annak testvérével.

Ophilia amikor észre vette, hogy kémkednek utána és Hamlet után hazudott Hamletnek, tehát ezt is nevezhetjük tettetésnek.

A királyfi régi „barátai” Rosencrantz és Guildenstern elárulják, ők kísérik Angliába, ahol Claudius azt hitte Hamlet meg is hal.

Laertes a darab elején egyenes jellemnek mutatkozott, viszont amikor a Hamlettel való párbajra kerülne sor, beleegyezik egy mocskos dologba, azaz elfogad, a királytól egy mérgezet tőrt mellyel meg is öli a herceget.

Hamlet szinte az egész darab alatt tettet, eljátssza az örültet.

Horatiot mondhatni egyenes személyiség semmi megjátszás, talán egy apró hazugsága van a darab alatt mégpedig, hogy nem árulja el, hogy Hamlet nem bolondult meg.

Shakespeare számára fontos a színészkedés, hiszen az egész életét átjárja a színház. Valamit híres gondolata miszerint: "Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő." kifejezi, számára mindenki színészkedik az élet nagy színpadán.