A történetben látható, hogy Nóra eddig egy gyenge könnyen irányítható nő volt, aki most ébred öntudatra.
Élete során babaként irányították. Gyermekkorában édesapja irányítja, véleménye nem volt, vagy ha igen azt nem mondta ki. Ez később annyiban változik, hogy már nem az apja babája, hanem Torváldé, a férjéé. Ő is úgy formálta az asszonyt ahogy neki jó volt, úgy hogy az ő szemben megfelelő legyen. Nóra rádöbben, hogy eddig nem a saját szemével szemlélte a világod. Megakarja ismerni a környezetét, elakarja hagyni a babaházat.
A családjának otthagyása egy elég komoly döntés. Belátja: nem tud gyermekeket nevelni, addig amíg nincs tisztában magával, nincs elég tapasztalata. Tehát elutazik szülőfalujába, ahol tapasztalatokat gyűjthet, felnőhet az életben váró feladatokhoz. A probléma az, hogy egy egész családot akár elhagyni. Érthető az hogy Torvaldnak ez nem tetszik.
Torváld értékrendjébe ez nem fér bele. Mi lesz ha elhagyja a felesége? Mit szólnak az emberek? Ő is látja, Nóra nem hagyhat ott csak úgy mindent. Férje és gyermekei vannak akik felé felelősséggel tartozik, ezzel Nóra viszont nem ért egyet. Az ő újonnan megerősödött véleménye szerint kötelességei elsősorban magafelé és csak másodsorban van családja felé. Ez erősen vitatható.
Ha mai szemmel nézem mindezeket megkérdőjelezhető Nóra helyesen döntött vagy sem. Szerintem túl késő egy családos anyának az önkeresés és az egész helyzetből a legrosszabbul a gyerekek kerülnek ki.
