Mai Ballada:
A ballada alapötletét egy rövid cikk adta. Klárit pár napos korában elszakították családjától és nevelőszülőkhöz adták. Ott nevelkedett évekig, de aztán egyik napról a másikra örökbefogadó szülőkhöz adták.
Arra gondoltam a ballada történetét két szálon vezetném végig. Az egyik a kis Klári szemszögéből mutatná be a történteket, kihangsúlyozva zavarodottságát. A másik szálon egy narrátor mesélne természetről, szinte egy szóval se melítve a családot. A kettő versszakonként váltakozna.
Az idő és az évek eltelését nem mondaná ki a narrátor, arra csak utalnának a gyermek változó gondolatai és a helyszín váltások.
A történet olyan 6 évet ölelne fel. Az első három év pár versszakban lejátszódna, utána a második szakaszban eltelne még három. Ez a vers felét tenné ki. A második fél alig egy hét alatt játszódna le.
Az idő és a hangulat változását az évszakokkal érzéketetném, tehát 4 fő része lenne.
A balladai homály a váltásoknál jelene meg. Egy szó se esne arról hogy udrottunk volna az időben vagy változott volna a helyszín.
Erősíti a homályt továbbá hogy nem mondja el kik és mikor beszélnek. Amikor Klári gondolatait írja le a ballada egy szemszögből látunk mindent, ami nem túl tiszta, hiszen egy gyermek gondolatai, aki még sok mindennel nincsen tisztában. A másik szemszög pedig egy narrátoré, aki egy szót se ejt Kláriról. Néha megjelenik egy egy alak, akikről csak feltételezheti az olvasó hogy a nevelő család tagjai vagy az új nevelő szülők.
Három helyszín lenne. Egy családi otthon, egy óvodai udvar és végül egy, a gyermek számára teljesen ismeretlen szoba.
A ballada hangulata az elején harmonikus, boldog volna, a közepe felé is nyugodt, boldog hangvétel lenne rá a jellemző. Aztán jön a változás, egy zavart hangulat jelenik meg, a gyermek körül sok ember lesz akiket nem tud hova tenni, megjelenik egy kis félelem.
Az első rész hangvétele nyugodt, kiegyensúlyozott, mint a család élete ahol a kislány nevelkedik, itt a narrátor ezt egy tavaszias környezettel érzékeltetné, a gyermek gondolatai pedig boldogok lennének és játékról, tanulásról szólnának. A helyszín nem hangzik el szó szerint, de a család házában vagyunk.
Az úgymond második rész a nyárral azonosulna. A család és a gyerek pár év múlva jelennek meg ujra. A kislány gondolatai az óvoda köré összpontosulnak. Egy óvodai udvar jelenik meg szemeink előtt sok játszó gyerekkel és egy női alakkal, akit a kislány anyának szólít. A nő a kislány nevelő anyja, aki mindent megtesz hogy Klári jól érezze magát. A hangulat boldog, de már kezd is megjeleni az ősz.
A harmadik részben a narráció azt ősz változásait írja le. Egy jó hangulatú udvarról szempillantás alatt egy kis szobában vagyunk Klári szemszögében, idegen felnőttekkel. A lány nem érti a gyors változást, az új emberek megjelenését, szinte már kétségbe esett. A narrátor ezt az érzést az egyre hidegebb széllel és egyre kevesebb fákon repkedő levéllel erősíti. A levelek hullása az egyre rövidebb időt is jelöli, amit a gyermek a családjával tölthet, bár szó szerint ez sincs leírva.
Végül elérkezünk a lezáráshoz. A helyszín megint a család otthona. Itt két féle hangulatot érezhetünk. A narrátor lefesti a hideg, zord telet, amiben érezzük a nevelő család bánatát Klári elvesztése miatt. Klári ebből semmit se érez, gondolatai se mutatnak arra hogy szomorú lenne vagy hogy értené mi is történik. Azt gondolja csak ott alszik majd azoknál a felnőtteknél és másnap haza is jön. Ezt ki is mondja az utolsó sorban, amikor nevelő anyjától búcsúzik: Holnap találkozunk anya!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése